A világ harmóniái
| Vagantes trió | Szabó István  | Europica Varietas | A világ harmóniái | Zenetörténeti dolgozatok-1 | Publikációk, kották | Szabó István lantmũsorai | Szabó István-video | Zenetörténeti dolgozatok-2 | 

A világ harmóniái

Az aritmetika, geometria, festészet, zene, mechanika és a csillagászat egysége

Johannes Kepler az 1619-ben megjelent Harmonices mundi címũ mũvében életre kelti a pitagóreusi és platóni gondolatot a világ tökéletességének arányelméleti összefüggéseirõl, s kiterjeszti a bolygók mozgásának vizsgálata során tapasztalt eredményeire.

Szabó István vetített-képes elõadása

az antik alapok felvezetése (Pitagórasz) után elemzi ennek továbbfejlõdését a reneszánsz mũvészetben (Raffaello) és zeneelméletben (Vincenzo Galilei). Mindez kiteljesedik a bolygók hangsorainak bemutatásával (Kepler), végül a harmóniatan mechanikai modellezésével (Galileo Galilei). A mũvészet-  és tudományközi elõadást a reneszánsz festmények, nyomtatványok kivetített képei és a reneszánsz lant hangzó akkordjai kísérik, s felhangzanak Balassi Bálint  földi és mennyei szépséget dicsérõ énekei.